Frissebb verzió itt: https://piratebayproxy.live/torrent/5484872

Néhány bevezető szó a szerzőkről és a könyvről

Jean Tharaud és fivére Jérôme Tharaud, a franciaországi Saint-Junienben (Haute-Vienne megye) születtek, de fiatalkorukat Angoulêmeben töltötték.

Ötven éven át legtöbb könyvüket - a zenéből kölcsönzött kifejezéssel - négykezesen írták, az írásuk szerzőjeként odakerült a két keresztnév, elsőként általában a fiatalabb Jeané, aki az első vázlatot készítette, majd következett az idősebb fivér, Jérôme, akire a letisztázás és a végső simítások feladata hárult. Fáradhatatlan utazókként számos országot bejártak, kezdve Palesztinával, Iránon és Marokkón át Romániáig, majd élményeiket útleírásokban és regényekben hasznosították.

Jelen könyv megírásában az oroszlánrész valószínűleg Jerômeot illeti, hisz ő volt az, aki 1899-1900-ban a Budapesti Tudományegyetem francia tanszékén lektorként dolgozott. Kiküldetése meglepően rövid ideig tartott. A Francia Akadémia honlapján közölt életrajz szerint "rövid idő alatt el kellett hagynia Budapestet", de az okokra nem kapunk választ. Tény, hogy 1901-ben már Párizsban van, ahol Maurice Barrès író és politikus (aki 1906-ban lesz akadémiai tag) titkára lesz, és az irodalomnak szenteli magát.


A Tharaud testvéreket foglalkoztatta a zsidók történelme és élete, ezért gyakran írtak róluk. Nagyon korán, amikor még a kelet-európai gettók ún. kazár zsidóit tanulmányozták (L'ombre de la croix - A kereszt árnyékában, 1917), de későbbi műveikben is (L'an prochain a Jérusalem - Jövőre Jeruzsálemben, 1924; Quand Israël est roi - Amikor Izrael a király, 1921; de főleg a Quand Israël n'est plus roi - Amikor Izrael már nem király, 1933) olyan gondolatokat is megfogalmaztak, amelyek miatt antiszemitizmussal vádolták őket, de ezen ők mindig nevettek. A Tharaud fivéreket a Francia Akadémia tagjai közé fogadta, és megbecsült helyet élveztek a francia szellemi életben.

Az idősebb Jérômeot 1938. december 1-én választották a Francia Akadémia tagjává (19 szavazattal, 11 ellenében), az elhunyt Joseph Bédier 31-es számú székébe. Jérôme Tharaud jelölése hosszas töprengést okozott az akadémikusok között, hisz egy szerzőpárosról volt szó, amely műveit közösen írta, azonban egyetlen megüresedett akadémiai szék volt, és ebbe csak egy új tagot lehetett választani. Jean Tharaud végülis 1946-ban lépett be a "halhatatlanok" közé, vagyis ekkor választották akadémiai taggá (13 szavazattal, 7 ellenében). Az 1902-ben (természetesen Jeannal közösen írt) Dingley, l’illustre écrivain (Dingley, az illusztris író) c. könyv, amely Kipling és az angol imperializmus kritikája, 1906-ban már Goncourt díjat kap.

Utolsó közös művük (La Double Confidence) 1951-ben jelent meg.

Az itt bemutatott könyv eredeti címe: Quand Israël est roi, és 1921-ben jelent meg a párizsi Plon kiadónál, 291 oldalon. Angol fordítása 1924-ben jelent meg New Yorkban, a Lady Whitehead kiadásában, "When Israel is King" címen, 144 oldalon.

Az itt olvasható magyar fordítás Victor Régnier munkáján alapul, de néhány helyesírási hibát és elavult szóhasználatot kijavítottam.

Victor Régnierről még azt érdemes tudni, hogy ő fordította franciára Daday Loránd (Székely Mózes, 1893-1954) "A Zátony" c. művét, amely 1935-ben jelent meg Párizsban, a La Revue Mondiale kiadásában (francia cím: "L'écueil").

Victor Régnier (vagy Régnier Viktor) fordítását a Tormay Cécile által szerkesztett Napkelet c. lap 1924-ben folytatásokban közölte "Ha Izrael a király" c. alatt, a következő rövid bevezetővel:

"Készséggel közöljük a Tharaud testvéreknek, e kitűnő francia íróknak a bolsevizmus alatti Magyarországról szóló művét, mint művészi értékű korképet, magyar fordításban. Hazánk iránti meleg rokonszenvük némi viszonzásaként is szívesen tesszük ezt. Csak azt jegyezzük meg, hogy politikai nézeteikkel - szépirodalmi folyóirat lévén - sem szolidaritást nem vállalunk, sem nem vitatkozunk. Némely téves adataikat, mik idegen írók részéről nem lephetnek meg, szintén szükségtelennek látjuk kiigazítani. Elvégezheti azt a magyar olvasó magában. (Szerk.)"

A könyv tartalmára az érintett személyek közül Károlyi Mihály önéletrajzi írásában ("Hit, illúziók nélkül", Európa Könyvkiadó, Budapest, 1982), célozva az 1920-as évekbeli emigrációja során tapasztaltakra, reagált és mindjárt ellentámadott. A következőket írja idézett műve 235. oldalán:

"Nagyon kevés együttérzésre és rokonszenvre találtam a franciák körében. Éppen akkoriban jelent meg a Tharaud testvérek Quand Israël est roi című könyve, amelyet Horthyék finanszíroztak, és amely csak úgy hemzsegett a rám és követőimre szórt rágalmaktól. Pedig a háború idején mindannyian nagy kockázatot vállaltunk azzal, hogy franciabarátok voltunk. Mivel Franciaországban nincs sajtótörvény, amely tiltja a rágalmazást, képtelen voltam megvédeni magam e támadásokkal szemben."

Károlyi nem részletezi, hogy melyek voltak a rája szórt rágalmak. Arra sem ad bizonyítékot, hogy a Horthy kormány esetleg pénzügyileg támogatta volna a könyv párizsi megjelentetését.

Tény, hogy a Tharaud fivérek itt közölt könyvét keményen bírálták, mindjárt az eredeti francia kiadás megjelenése után.

A vádakra reagál többek között Georges Sorel, aki 1922. október 12-én a következőt írja:

"A Débats 1921. augusztus 20.-i száma azt állítja, hogy nem kell túl nagy figyelmet szentelni a Tharaud fivérek könyveinek, és nem szabad elfelejteni Aéneas Sylvius Piccolomini egyik levelét, amelyben már ő is hazugsággal vádolta a magyarokat. Meg kell azonban jegyeznem, hogy azokról a személyekről, akiket a Débats csehszlovák és jugoszláv barátainknak nevez, mindenki jól tudja Párizsban, hogy lepénzelték a francia sajtót. Ha hivatkozás történik Aénéas Sylviusra, nem szabad elfelejteni a ferencesrendi szerzetes Kapisztrán János vallomását sem. Ez utóbbi mondotta a magyar kormányzó [Hunyadi János] holtteste felett a következőket:"Üdv néked, égi csillag! Már nem vagy a királyság koronája! Kialudt a keresztény világ fénye. Te egy igazi hős voltál! Itt hagytál minket a siralom völgyében! Ó, hős János, Isten veled! Isten veled!" (Charles Louis Chassin - La Hongrie, son Génie et sa mission). Ezeket a szavakat a derék Kapisztrán János, Abruzzo-i ferences szerzetes mondta, akit az egyház szentté avatott, és nem olyan ember hírében állott, akit meg lehetett volna vásárolni."

A könyvről elismerően szól Alexandru Vaida Voevod, ez a ravasz erdélyi román politikus, aki a párizsi béketárgyalások idején tagja volt a román delegációnak, és 1918 őszéig - amikor a magyar parlament megszűnt létezni, és helyét az önjelölt Magyar Nemzeti Tanács vette át - az erdélyi románok egyik parlamenti képviselőjeként tevékenykedett Budapesten. Íme hogyan vall A.V. Voevod:

"A témával kapcsolatos, kortársaktól származó sok könyv közül a legszemléltetőbb a Tharaud-fivéreké, akik alaposan ismerték a magyarországi állapotokat, ezért a Quand Israël est roi, illetôleg a Quand Israël n'est plus roi című művekben kezük alól nem pusztán történelmi képek kerültek ki, hanem ennél több, a való élet fotográfiái."

Azt hiszem ehhez nem kell különösebb kommentárt fűzni. (Talán annyit mégis, hogy Alexandru Vaida Voevod párizsi kiküldetése idején, 1919. augusztus 4-én, belépett az Ernest Renan szabadkőműves páholyba, amely a Grand Orient Nagypáholy része volt, és az első világháború után háromszor is Románia miniszterelnöke lett: 1920-ban, 1932-ben, és 1933-ban, illetve a külügyminiszteri tárcát is birtokolta: 1920-ban, és 1933-ban. Igaz azonban, hogy az 1945. után Romániában is berendezkedő kommunisták eszén ő sem tudott túljárni: 1945-ben letartóztatták, és háziőrizetben halt meg 1950-ben.)

Jean és Jérôme Tharaudról a franciaországi Versailleban, nem messze Trianontól, elemi iskolát neveztek el, amely ma is működik (École primaire mixte Jérôme et Jean Tharaud ).

Az itt közölt könyv nem tárgyalja minden részletet kimerítően a Trianont megelőző eseményeket, de azok megértéséhez nagy segítséget nyújt.

A szöveg értelmezését helyenként számozott lábjegyzetek segítik. A lábjegyzet szövegéhez a számra kattintva tudunk eljutni. A lábjegyzetben, az ott szereplő számra kattintva visszajutunk az eredeti szövegrészhez.

Remény Csaba

Frissebb verzió itt: https://piratebayproxy.live/torrent/5484872